Valamire specializálódnod kell. Azt mondták. Legyél Te a yoga guy, akiről mindenki tudja, hogy az, tehát könnyen be tudják azonosítani, és ha pont az kell, ami nála van, akkor hozzá mennek.
Amúgy értem a koncepciót, nem arról van szó. Csak nem értek egyet. És még azt se mondhatom, hogy úgy általánosságban nem értek egyet. Hanem, hogy a saját részemre nem értek egyet. És azt is tudom, hogy nem vagyok ezzel egyedül.
Az egész onnan ered, hogy ezer dolog érdekel. Vagy még több. És teljesen lefagyok, amikor azt hallom, hogy válasszak ki egy dolgot. Biztos erre is van valami divatos mentális betegség címke, mint az ADHD. Viszont én kezdem felismerni, hogy kicsit inkább azzal állunk szembe, mint a Divergent c. filmben: hogy vannak emberek, akik nem olyan könnyen beskatulyázhatóak. Sajnos ez van. Ezeknek az embereknek, akik amúgy kifejezetten kreatívak, intelligensek és sokszor még hiperérzékenyek is, bele kéne passzírozniuk magukat abba a kapitalizmus által lemegdonálcosított világba, ahol minden 3 lépésből áll, és hülyebiztosra van megcsinálva, nehogy valaki félreértse. Érdekes, mert én soha életemben nem akartam egysíkú, egydimenziós, kétbites, kiszámítható, könnyen megérthető, beskatulyázható lenni. És akkor benne találom magam egy (tömeg)kultúrában, ami éppen ezt várja tőlem. Köszi!
Szóval a lényeg, amit mondani akarok, hogy azzal, hogy lassan 10 éve yogázom és egy pár éve már órát is szoktam tartani, nem jelenti azt, hogy yoga oktató akarok lenni. Mármint nem jelenti azt, hogy csak az akarok lenni, és erről akarok ismert lenni. Nagyon szívesen leszek ismert arról, hogy ezt IS csinálom, és hogy ez része a repertoáromnak. Hiszen a saját életemnek is csak egy része a yoga. Egy olyan része egyébként, ami eléggé kiállta az idő próbáját. Mondjuk ha egy filozófia vagy egy életmód irányzat több ezer évig fennmarad, akkor az egy elég egyértelmű jel arra nézve, hogy működik. Én speciel kipróbáltam és működik. Azon kevés dolgok egyike, ami így az évek alatt nem kopott ki. Ide sorolnám még az írást és mondjuk a mantra meditációt. Ezek szintén olyan dolgok, amikről tudom, hogy bármikor nyúlhatok hozzájuk és működnek. Jobban leszek tőlük, segítenek középpontomba kerülni, letenni a felesleges terheket, jobban megérteni, hogy miben vagyok.
Azt hiszem onnan tudjuk, hogy egy eszköz működik, hogy nem engedjük el. Persze vannak olyan időszakok, amikor kicsit eltávolodunk tőlük. Amikor elsodor az élet, vagy elkalandozunk. De aztán visszaemlékszünk, hogy iiiiigen a meditáció, biztos azért vagyok ilyen szarul, mert nem csekkoltam be, belülre már egy ideje. És ilyenkor becsukjuk a szemünket, és a légzésünkre visszük a figyelmünket és bumm: enyhül a feszültség. Milyen érdekes gondolhatnánk, de nem gondoljuk igazán, mert jó rég tapasztalatból tudjuk, hogy ez így működik. Annyi csak az extra info hozzá, hogy hát igen: gyakorolni kell. Mert tudhatjuk, hogy működik, meg hihetünk benne és beszélhetünk róla, csak hát ugye az nem ugyan az, mint csinálni.
Szóval itt vannak ezek a nagyszerű technikák, eszközök és módszerek, és én azt gondolom, hogy mind kiváló. Egy repertoár része, amit az ember felépít az évek alatt. És biztos vagyok benne, hogy más szintén kiváló módszerek léteznek, amik másoknak működnek. Ez pedig a saját önismereti utunknak a velejárója, hogy kipróbálunk dolgokat. Szerintem főleg az alapján, hogy mire érzünk hívást, mi vonz, mi szimpatikus. Aztán a kipróbálás által lesz egy saját, személyes tapasztalatunk, ami alapján el tudjuk dönteni, hogy olyan „kéne még” íze volt a dolognak, vagy inkább olyan: „hát a marketingje jobb volt, mint maga a termék” érzetünk van utána.
És amikor eleget gyakoroltunk valamit és működött, akkor jogosan merül fel az érzés, hogy akkor én ezt így tovább adnám. Hiszen ha nekem működött, akkor… esélyes, hogy másoknak is fog. És akkor az ember vagy választ egy dolgot és annak a specialistája lesz. Vagy multipotenciális (ez egy fancy új kifejezés arra, hogy sok irányú érdeklődésed van és nem tudod és akarod magad lesarkítani 1 vagy 2 dologra) adottságokkal megáldva rájön, hogy egy nagyobb térképet tart a kezében, ami egy teljes világot mutat, amiben navigál. Mert mind egy totál egyedi Univerzum vagyunk, akik próbálják magukat lebutítani, hogy másoknak könnyen érthető legyen. Hát nem, én ezt nem javaslom. Ne egyszerűsítsd le magad, hadd kelljen csak felmászni érted, ha valakinek kell, ami nálad van.
